ma gondolkodtam, hogy hova tüntek azok a fura misztikus érzések? amikor csillagokat néztem, hogy biztos ott nyugalom van. este kinézve ablakon az álmodozások, hogy egy szerelem amivel a végtelenbe mehetek, ahol nincs semmi, csak ő meg én. az a hosszú végtelen. ilyen érzések jöttek elő pl darren shan - koyasan ovlasása közben. egy történet hogy a temetőbe nem mer átmenni a föszereplő mert ott szellemek vannak. de csak éjjel jönnek elö de mégsem mer. végül muszáj neki. nagyon röviden tömören. ezt régebben olvastam. képes voltam ablak elött szobrozni este hogy hátha Ő eljön hozzám és meglátom. de hiába éltem az ilyen diliknek. amikor majd csillagok adnak választ mindenre, mikor a holdon akarok élni, mikor olyan szédítő volt a távolság. szóval elmúlt. ez most a komolyodás jele, vagy az a nyugalom amit csináltunk ketten, Ő meg én, annak a hatása, vagy csak ugy "kiment a divatból".
ma volt suliba randótiról egy külön irodalomóra. nekem tetszett, igazán csak az élete volt, de az is izgalmas volt. de végig az ment bennem. ez mitöl több mint bérczesi vagy kardos. ez mitöl több mint bérczesi vagy kardos. ez mitől több, mint... végén rájöttem: semmivel. csak másabb. ö régebben élt, és régiesek a versek. kardosék most élnek, és még a versekhez zenét is csinálnak, mégis jobban elismertek voltak a régiek. pedig ők azok akik nem divatból csinálják. mindegy fura egy világ. elmondta az ottani ember, hogy ök nagyon sokáig rosszul tanulták radnóti életét, mert nem is ugy volt hanem.. még1 ok hogy mi a francér kell nekünk egy másik ember életét tanulni. ezzel csak megutáljuk, ezzel semmit nem érünk el, csak a müveire kellene koncentrálni, és arra sem így.. fura egy világ fura emberekkel akik furán panaszkodnak.
