werol

 ami életeti őket, a lény ami félig él. egy fél, a másikat nem tudni biztosan. egy egyedül élő por, ami késöbb összeáll, sár lesz belőle, és a lányt akarja összekenni. nem engedheti, inkább a kezét rakja arra, aki vele szemben áll, ráteszi a kezét, behúzza az izmát, és öleli ahogy birja. nem automatikusan, csak érzéssel, amig tart az érzés öleli, aztán elengedi, had vegyen újra levegőt. ki éli magát, hisz ez a lényege, kicserélni a pillangókat, amikor mindkettejük gyomrát nyomja. aranyosak. hiszen ők is emberek, csak fiatalok. éreznek, látnak, hallanak, élnek mint bárki más. így kell rájuk tekinteni. nem az az igaz amit mondanak, az az igaz amit próbálnak elmondani. van hogy sikerül, de ettöl nem kevesebbek mint mások. ezt nehezen kezeli a világ. két pont fentről nézve, két fej, de van egy harmadik pont is. az nem fej. az a kapcsolat, ami fentről nézve látszik. kéz a kézben a harmadik pont.